Vitamindús gyümölcsök

Használjuk ki az őszi gyümölcsöző hónapok terméseit, és fogyasszunk belőlük bőségesen! De tudjuk-e, melyik gyümölcsben mi található, és miért érdemes jó sokat lakmározni belőlük? Mert nem csak finomak, hanem tényleg egészségesek, nézzük hát, miért!

Vegyük sorra a legnépszerűbb gyümölcsöket, melyek ilyenkor a legzamatosabbak, legegészségesebbek, legmagasabb a vitamin-tartalmuk és nem utolsó sorban –szezongyümölcs lévén- az áruk is megfizethető.



Szőlő (Vitis Vinifera): Jókai szerint, „aki szőlőt ültet, nagy urat vesz magának”, utalva a növénnyel járó rengeteg munkára.
A bogyós gyümölcsűek családjába tartozó szőlő eredetileg Kis-Ázsiában honos, de gyorsan meghonosodott a Kárpát-medencében, termesztése szinte végigkíséri az emberiség történelmét.
A gyümölcs húsa, kipréselt leve (must) is rendkívül gazdag tápanyagforrás. 1kg szőlő kb. 180g szénhidrátot, 6-9g fehérjét, 130g rostot, 5g szerves ásványi sót, és 5g zsírt tartalmaz. Legalább 18%-os cukortartalmával az egyik legnagyobb energiatartalmú gyümölcs. A szőlőszemek héjában és magjában rendkívül sok antioxidáns, flavonoid, és ásványi anyag (pl. kálium, szelén) található, a szőlőmagolaj csökkenti az érelmeszesedés kockázatát. A piros, sötétlila szőlő –és a belőle készült bor- több antioxidáns vegyületet tartalmaz, mint a fehér változat!
Mivel a szőlő cukortartalma jelentős, ezért étkezés előtt fél órával, vagy étkezések között fogyasszuk! A desszertként elfogyasztott gyümölcs hamar erjedni kezdhet a belekben, károsan befolyásolva ezzel az emésztési folyamatokat!

Eredményesen tárolhatjuk is ezt az ízletes csemegét, pincehidegen, jól szellőző helyen szétterítve, vagy a fürtöket egyesével felkötözgetve akár januárban is szemezgethetünk belőle. A szőlőből készült nemes bor szintén áldásos lehet az egészségre, természetesen mértékkel fogyasztva (napi 1 pohár, vagyis kb. 2dl javasolt)! Jó hatású a szív- keringési rendszerre, étvágyjavító, általános vitalizáló. A bor nem ajánlott azonban gyermekeknek, bizonyos gyógyszerek mellé fogyasztva, illetve gépkocsivezetés alkalmával!


Alma (Malus domestica) a rózsafélék családjába tartozó igen népszerű gyümölcs. „Naponta egy alma, az orvos koldulni megy ma!” –tartja a népi mondás, mely az alma gyógyító hatására utal. Már az ókori rómaiak, és egyiptomiak is gyógynövényként tisztelték, és tucatnyi változatát nemesítették. Története egyidős az emberiséggel, hiszen már a Bibliai Paradicsomban is szerepel. Azon kívül, hogy az alma az eredendő bűn, és a termékenység szimbóluma, az egészség „megtestesítője” is. Termését fogyasztjuk, melyet frissen, főve, süteményben, számtalan változatban készíthetünk. A kissé fanyar íz harmóniát alkot a legtöbb gyümölccsel, így jól keverhető más gyümölcslével is. Az alma a legelső gyümölcs, melyet kisbabáknak adnak az általános táplálkozás bevezetőjeként.
A gyümölcsnek 90%-a víz, 9-14%-a szénhidrát, 1,3%-a rost, energiatartalma 50kcal/100g. Jelentősebb még C-, és B-vitamin, valamint ásványi-anyag tartalma.
Legismertebb fajtái a Jonatán, Startking, Golden, Jonagold, Idared. Természetesen belőle is készülhet almabor, illetve pálinka is, ezek az italok azonban tartalmazzák a gyümölcs jótékony hatásait, ezért ha egészségünk megőrzése a cél, maradjunk inkább a nyers változatnál. Annál is inkább, mivel kiválóan tárolható; az ősszel hűvösre tett gyümölcs szinte a következő szezon nyári almaterméséig kihúzza.


Körte (Pyrus communis) a gyümölcsök királynéja. Az alma után a második legnépszerűbb gyümölcsünk, mely Európában, Ázsiában őshonos. Szintén a rózsafélék családjába tartozik. Már a rómaiak is számtalan változatot nemesítettek vad változatából, a nálunk is ismert vackorból. Legkorábbi fajtái júniustól érnek, míg a téli körtét akár következő év Húsvétjáig is eltarthatjuk, ígyfogyasztási idénye meglehetősen hosszúra nyúlik.
Ásványianyag-tartalma nem túl jelentős. A nyersen fogyasztott körténél a nyári fajtákat fogyaszthatjuk egészben, de a később érőket hámozzuk meg, mert a héja nehezen emészthető, az alatta található kősejtek pedig az arra érzékenyeknél emésztési problémákat (puffadás, akár epegörcs) okozhatnak.
Ízletes, különleges zamatával, illatával előkelőbb helyet érdemelne a fogyasztási rangsorban (míg az almából az átlagfogyasztás 25kg/fő/év, addig a körtéből mindez csak kb. 6kg-ra tehető)


Szilva (Prunus domestica) a rózsafélék családjába, azon belül is a csonthéjasok közé tartozik. Őshazája a Földközi-tenger keleti medencéje környékére tehető, de gyorsan elterjedt több kontinensen, így nálunk is. A magyarországi szilvatermelés népszerűségét több szilvára utaló helyiségnevünk is alátámasztja (pl. Szilvásvárad, Szilvásszentmárton…), nem véletlenül lett hungarikum a jó minőségű szilvapálinka. 10dkg gyümölcs kb 10g szénhidrátot, 50kcal-t, béta-karotint, B- és C-vitamint, flavonoidokat, antioxidánsokat, és ásványi anyagokat (kálium, kálcium, foszfor, magnézium, cink) tartalmaz. A héja nagyon gazdag élelmi rostokban. Inulint is tartalmaz

A szilva kedvező élettani hatásait leginkább nyersen élvezhetjük, de fogyaszthatjuk aszalva, kompótban, süteményekbe, gombócban, vagy lekvárként is.


Őszibarack (Prunus persica) szintén a rózsafélék családjából származik. Perzsiából indult hódító útjára Itálián, és Franciaországon keresztül vált Európa szerte elterjedté. 1kg gyümölcs 7g fehérjét, 9g szénhidrátot, 1g zsírt tartalmaz, 85-90%a víz.
Júniustól szeptember végéig érnek különböző fajtái, nyersen sajnos nem tárolható hosszabb ideig, ezért igyekezzünk szezonjában minél többet enni belőle! Leginkább nyersen fogyasztjuk, de finom befőtt és lekvár készíthető belőle. Ha valaki nem tud megbarátkozni a szőrös héjjal, választhatja a nektarin néven elhíresült kopasz változatot. A belső csonthéjas magja mérgező amygdalint tartalmaz, ezért nem ajánlott a fogyasztása (a sárgabar Magas niacin-tartalmának köszönhetően vérnyomás-csökkentő, keringésjavító hatású, magas pektin tartalma pedig az emésztést befolyásolja kedvezően. Jelentős ásványi-anyag tartalma a szívbetegeknek nyújthat segítséget (kálium, magnézium, nátrium), a benne található szelén pedig a hormonháztartást befolyásolja optimálisan.
Forrás:internet